2015. október 9., péntek

Az élet persze nem áll meg, sőt folytatódik

A blog folytatása itt érhető el: florida.neniko.org

(Egyúttal a Fél év Miami blog elérhetősége miami.neniko.org-ra változott)

Búcsú Key West-től

Persze, hogy a Key West-i utolsó napokról is vannak fényképeim, így jöjjön most záróbejegyzésnek (na azért nem kell megijedni :D) egy utolsó válogatás.

Volt búcsúebéd, búcsútalálka, búcsúölelés és búcsúajándék is. Olyan jól hozzászoktam ezekhez otthon (hisz ugye onnan kétszer is elbúcsúztam), hogy itt is rámfért. Mindent kisebben és meghittebben, de az idő is rövidebb volt ugye. A lényeg viszont ugyanaz, barátokat kell magam mögött hagyni, ami nem könnyű, de nem is feltétlenül végleges.

Búcsúebéd jó hangulatban :)

Na meg finom ételekkel és persze desszerttel.
Mert az élet akkor jó ha édes :)
Közben az utolsó napokban is utazgattam az új hazám (szerencsére csak városom) felé, volt egy-két elintézendő ügy. Például kanapé szerelés. Na ez nem volt tervezve, de ha már így hozta az élet, nem álltam ellent. Később az is kiderül, miért is volt olyan fontos momentum ez.

Az Ikea itt is csak Ikea. Idegtépő kirakós,
még jó hogy abban jó vagyok

És ha utazgatás, akkor persze naplemente az autópályán :)

Meg persze hidakon
Azért az utolsó időben sem hazudtolta meg magát Key West, furcsaságok mindig történnek. Én meg próbáltam bepótolni mindent (bár még mindig tudok egy-két dolgot ami a bakancslistámon kipipálatlanul maradt). Például a jól bevált ételek után újakat próbáltam ki.

Csak úgy a semmiből lovagoltak a képbe :)

Rakott karfiol krumplipürével na meg gofrival (?!)
Ja és persze volt az ominózus teliholdas teljes holdfogyatkozás, amire esőben és felhők alatt ülve várakoztam a szokásos mólómon hosszasan, de csak nem jött amire vártam. Mármint jött az, csak látni nem lehetett. Sebaj, majd 20 év - vagy hány - múlva újra megpróbálom :D

Jó hosszú a móló ha már Florida partjait nyaldostam,
 de a felhők csak nem tágítottak

Így én ezt az ominózus fotót készítettem
a csodás holdfogyatkozásról

Volt persze kora hajnali búcsú szenvedés, azaz edzés is

Life is too short bus :)

A nem túl szép centim végére értem

Az amerikai rizses hús, a jambalaya

Szegény már nem élt :(

Ő sem, de a tulajdonosa ezt talán nem tudta
Aztán eljött az utolsó nap. Buszozás a reptérre - na nem mintha repültem volna, csak a szokásos kocsibérlés ürügyén -, számomra hatalmas kocsi megszerzése, csurig pakolás, aztán induláááás.

Mesés kilátás a buszról

Igen, ebben talán elér minden

A szekrények kiürültek

Ahogy a lakás is visszaállt az eredeti állapotába

A kocsi pedig bringával és bőröndökkel megpakolva kész az indulásra

Hány képet csináltam már erről a hídról?
Na mindegy, még egy belefér :)
Hosszú volt a pakolás és még hosszabb az út. Enni meg kell, hát hol máshol, mint félúton egy helyes kis partszéli/útszéli étteremben.

Kilátás

Jé, még van nálam magyar feliratú valami?! :))

9 hónapon át ezt kerestem, el kellett hozzá hagynom a szigetet,
de meglett: kókuszos shrimp :)

A szomszédos asztal maradékra mindenféle madár érkezett

Jé a pelikánnal meg mi történt közben?

Szóval ez az. Robbie's Restaurant
Aztán robogtam tovább az úton, meg sem álltam Fort Lauderdale-ig. De ez már egy másik mese :) 

Látszik a motoros csupasz háta? Jó biztonságos!

Bye-bye Key West,
see you soon :)

2015. október 5., hétfő

Háromkerekű kétkerekűek

Na és akkor jöjjön az elmaradt motorfesztiválos blog végre. Az utolsó Key West-i. Azóta ugyanis elköltöztem a szigetről. Még nem döntöttem el, hogy maradok-e ezen a blog elérhetőségen, vagy folytatom a régit tovább, de a lényeg, hogy szándékomban áll sűrűbben írni. Azon leszek, hogy legyen is miről :)

Szóval most jöjjön egy halom motoros kép. Nem vagyok szakértő, csak tetszenek. Mármint eddig azt sem tudtam, hisz főleg autó-párti vagyok, de nem mondom, hogy nem dobbant meg a szívem egy-két csoda láttán. De persze egyelőre - sőt lehet soha - nem jut eszembe venni egyet magamnak, ha már kétkerekű, akkor már inkább maradok a biciklinél. Ha meg négy, akkor autó. Hm, mondjuk egy háromkerekű verzión lehet elgondolkoznék :)) Lesz is rá egy-két példa, amin még talán magamat is el tudnám képzelni.

Na jó, előtte még jöjjön néhány ide nem illő felvezető kép a mindennapokból. Meg utazgattam is párszor Miamiba a jövőm (azaz már a jelenem) előkészítése miatt, miért ne lőttem volna néhány képet a kocsiból is.

James Bond leparkolt a Duval streeten

Kár, hogy őt nem láttam, de a kocsija sem volt semmi

Reggeli (hajnali) edzés szemtanúja a fán
 
Jártam Ikeában is. Pont olyan minden, mint otthon. Az árak is.
Ami azért kiszúrás, mert itt a 100 dollár közel sem annyi,
mint ha otthon valami 28ezer forint (vagy mennyi most az árfolyam)

Könyv az Ikeában.
Az otthoninak is ez a címe? :D

Egy hatalmas tál madártej. Elfogyott :DD

Nekem eddig csak időske autóim voltak otthon. De annál jobban szerettem őket. Mostanában viszont idekint új kocsikat bérelgetek, ennek köszönhetően ismerkedem az eddig engem nem érdeklő automata váltóval, tempomattal, a tolatóradarral és a kulcs helyett gombnyomásra induló kocsival. Tudom ezek nem nagy dolgok, otthon is van már mind, de ez van, az én kis Pözsikéimben ezek nem voltak. És bármennyire is jó meg hasznos dolgok ezek, bevallom én továbbra is elvagyok nélkülük. Aki ismer tudja, hogy beparkolok oda is ahova más szerint be sem lehet férni, sőt bevallom jobban szeretem használni a lábaimat vezetés közben, mint unalmamban fényképezgetni mindenfelé csak hogy lefoglaljam magam valamivel amíg az autó magától és váltás nélkül robog. De persze nem mondom, hogy ez rossz, csak valahogy én jobban élvezem ha én vagyok a főnök :)

Menne ez kulccsal is, de mindegy :D
 
Nem nagyon érdekelt mit mutat a tolatóradar,
 jobban bízok magamban :)

Szóval volt idő fényképezgetni.
Ott mintha esne az eső :)

És persze voltak pálmafák meg naplemente

Banán-vásárlás :DD

Ilyet utánfutót azért nem mindennap látni

Motoros fesztivál előfutárai
Szóval a fesztivál két napos volt, péntek-szombat. Többször végigjártam nappal és este is, így csináltam bőven sok képet, volt miből válogatni :)

Érkeznek az első fecskék

Aztán már csapatosan

Telik az utca egyik oldala

Sok nő is robog

És itt már elkezdett érdekelni a dolog,
mikor ilyen szépen színes darabokat is láttam

Mögötte a bérelt robogók viccesek, azt hitték ott maradhatnak :)

Persze ilyenkor a turisták is többen vannak,
tőlük meg mindenre lehet pénzt szedni

Itt már mindkét oldalon nagy a sor

Szép a színe!


Neki meg szép az utasa :)

Főleg Harley-k, de nemcsak

Kemény motoros bandák :)
Mondtam, hogy nem csak Harley-k

Voltak különleges festések is persze

Meg különleges járművek :)
(na jó, ő egy helyi és helyi járműve)

Még egy helyi :D

Persze van aki ide is állatokkal érkezett

Sakktábla

Ezért volt jó sötétben is végigjárni

Viccesek ezek a motorosok

És egyben vadak

A kivitelezés nagyon profi
(ugyanaz, mint a feni meg a lenti moci)

Kitámasztó

Háromkerekű - elöl kettő, hátul egy,
de volt sok elöl egy, hátul kettő)

Valahogy jobban tetszettek aminek színe volt és nem csak fekete

Ez nagyon kis ari volt
És akkor jöjjön a második nap. Szóval újra világosban. Éjszakára mindenki elment valahova, reggel kezdtek visszatérni. Sőt még többen jöttek. Egész végig jöttek-mentek a motorok az utcán, ahogy valaki elment, máris más parkolt a helyére.

Szép pár

Ups, ez a jel ismerős valahonnan

Pedig ez egy motor

Na de igen, az a segg. Igazi Corvette :)

Jött egy újabb banda. Nagyon különleges mocikkal

Mindenki őket nézte

Mondjuk érthető

Ezek már nem unalmas feketék :)

Na igen, őt mondjuk köszönöm, elfogadom

Az első hatalmas kerék nagy divat volt

Tuti ez volt a legöregebb

Ő simán csak egy közért előtt parkolt,
de nehéz volt ellenállnom, hogy beleüljek

Csak úgy csillogott a napsütésben

Hosszú, mint a vonatfütty

Csak hogy bizonyítsam én is ott voltam,
nemcsak a motorok :)

Sok a különlegesség a második napon

És a legkülönlegesebb ezt nyeri
Rózsaszín :)

Még egy Suzuki

Ez is nagyon részletesen kidolgozott volt

Első Honda (már amit én láttam)

Jó ötlet itt árulni a motort

Már megint egy vagány háromkerekű

Ő talán eltévedt :)

Szerelem első látásra

Legalább ő visel bukósisakot

Csak kellene venni egy ilyet

Ha nem is ilyet :)

Tiszta Amerika

Mondtam én, nagy hazafi

Csodaszép színe volt

A lila felni (küllők) kivételével szép

A nénin nincs melltartó (pedig hol van még a Fantasy Fest? :D)

Minden nő a rózsaszín szépséget fotózza

Aztán megérkezett a büszke tulajdonos.
Egy idősebb néni a lányával

Újabb női motorosok

Meg nők. Vagy nem :D

Aki elfáradt, az lepihent :)

Más meg egyéb kedvencét sétáltatta meg
Hát ennyi volt a sok fotó meg a motoros fesztivál. Nagyon tetszett, de maradok inkább a kocsiknál. Egyelőre.