2015. július 13., hétfő

Egy kis hazai feeling

Egyik nap bevásárolni mentem - na nem ez a nagy hír -, hanem hazafelé különös dologra lettem figyelmes... nini, egy lakótelep :)
Jé a háttérben egy rózsaszín lakótelep :)
Szóval ha már lakótelepet láttam - mondjuk baromira nem illett az összképbe -, gondoltam jobban körbenézek kicsit a környéken. Ugyanis ahol lakom, mellette van egy lakókocsi-telep, pontosabban mobilház park. Nem igazán jöttem rá miért jók ezek, azon kívül hogy gondolom olcsó, de valahogy nem hiszem, hogy egyet is elmozdítottak volna már a helyéről és horgonyoztak le vele máshol. Bár persze ettől még lehet. Na egy kicsit körbefényképeztem.

Mivel az autók is olcsók, így persze mindegyik ház előtt parkol belőlük bőven

Ezt biztos nem akarják elmozdítani innen, szép kertje meg bejárata is van már

Ott látszik a kép jobb oldalán hogy vontatható (lenne)
Szóval ilyenekben laknak sokan. A hurrikán gondolom ezeket nem kíméli ha erre jár.

Aztán még egy kis érdekesség, pontosabban egy Suzuki :)

Olcsó lakás, gondolom olcsó autó.

Mondjuk a Miami rendszám dob rajta :D

Ez már mondjuk nem Suzuki, sokkal inkább egy régi Chevrolet.
Szegény ez már egy ideje nem megy sehova gondolom,
de nagyon kis érdekes

A Verdák c. film jutott eszembe
Na és még egy kis hazai feeling. Történt ugyanis, hogy egyik nap épp az utcán beszélgetek egy magyar lánnyal, mikor is rám köszön valaki magyarul. Egy volt kollégám járt épp arra a feleségével, kicsi a világ. Na persze ennyire nem volt véletlen, ő tudta, hogy Key Westen élek, de a találkozás nagyon is véletlen volt, talán ha megbeszéljük sem megy ilyen flottul. Ebből is látszik, hogy kicsi a sziget, nem nagyon lehet elbújni. Persze nem is akartam volna :) Miután megnéztek egy-két kötelező látványosságot, elmentünk vacsorázni egy jó kubait.

Ropa Vieja, azaz párolt marhahús sárga rizzsel, fekete babbal
és persze az imádnivaló plantainnel

Extraként még egy kis yucca

És íme ők, boldogan
(mert az étteremben végre elviselhető volt az időjárás,
nem úgy odakint :D)

És mi, szintén boldogan
Aztán sajnos ők indultak vissza Miami irányába, rövidke leruccanás volt, én pedig véletlenül kikeveredtem a már régóta nem látogatott mólóra naplementét nézni. De nehogy már snassz legyen, természetesen jól időzítettem, hisz a telihold felkeltét is megcsodálhattam egyúttal (volna, ha a felhők is úgy akarták volna).
Naplemente arra

Telihold pedig amarra
Na ki jön legközelebb meglátogatni? Csak hajrá-hajrá, lehet jelentkezni :)

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Örülök, hogy megváltozott a blogod címe. Csak jót jelenthet.
    Lenne egy kérdésem is: nálatok milyen az angol-spanyol arány az utcán beszélt nyelv tekintetében?
    Szép napokat!
    Zsu

    VálaszTörlés
  2. Nekem is tetszik a Blog címe :)

    VálaszTörlés