2015. augusztus 6., csütörtök

Újra úton 1.nap

Kiruccantam a hétvégére, nagyon itt volt már az ideje. Béreltem egy kocsit, aztán csak mentem és mentem és meg sem álltam Nápolyig. Na jó, igazából csak a helyi Naples-ig, de az sincs túl közel. Igencsak hiányzott már a vezetés, szóval egy percig sem bántam.

Végül aztán csak megálltam. A főutcán nem akartam megállni, így az alábbi mellékutcába parkoltam le, aztán elkezdtem vadul keresni a parkolóautomatát, de nem sok sikerrel. Végül kapóra jött egy postásbácsi, aki kérdésemre kedvesen felvilágosított, hogy az egész városban mindenhol ingyenes a parkolás. Mi van? Persze először nem hittem neki, de aztán beadtam a derekam. Így végülis nem maradtam a parkolóhelyen, hanem gondoltam kocsikázom egyet, majd megállok azért is jól a főutcán, micsoda luxus már (mondjuk végül mégsem ott parkingoltam, de mindegy is :D) Elfurikáztam az utca végéig, ahol már a part volt, ott körbenéztem kicsit, majd keringtem tovább a kertvárosban. Ugyanis egy utca az egész város látványossága, a többi utca meg hatalmas házak és gazdag emberek lelőhelye. Az ugyanis hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak egy szép és olasz feelingű város, hanem még gazdag is ráadásul. De vajon mit dolgoznak itt? Gondolom leginkább semmit, minek azt ha az embernek pénze van, nem igaz? :D

Első parkolóhely

Az utca végén ott a víz... azaz a Mexikói-öböl

Nem igazán strandidő, bár a hőség nem enyhült

Szóval ide érkeztem

Kis aranyos házikó, persze kerítés nélkül, pálmafákkal

Ahogy az egész utca

Na ez már nem a kis aranyos házikó kategória

Végül itt parkoltam, magam sem értem miért.
Biztos a walk (a) lot miatt :D

Első ami szemetszúrt... Key West in Naples...
vajon honnan tudják honnan jöttem? :)

Német rendszám. Tényleg jó messzire eljöttem :)
Na jó az igazság, hogy csak elöl, hisz Floridában csak hátsó rendszám van,
elölre mindenki azt tesz amit csak akar

Végig a főutcán éttermek, üzletek és ingatlan irodák sorakoznak

Na meg szép épületek

A kocsikról nem is beszélve

Pattogatott kukorica üzlet... ööö, mi?

Nem, nem kóstoltam meg... elég bizarr
(bár ettem már valamilyen édeset, ami elég érdekes volt)

Pénz az van, hát még egy bankban

Itt még a kutyáknak is kutya jó dolguk van

Panini, Frappe... love Italy

Szép épületekből nincs hiány

És nem is picik

Azért szerencsére találni pici aranyos olaszt is :)
Oda-vissza bejártam a főutcát, majd visszaültem a kocsiba és megcéloztam a helyi mólót. Kétszer jártam már itt, mindkétszer láttam delfint, gondoltam de jó lesz most is. Hát, sajnos ez kimaradt, a móló zárva volt felújítás miatt. Pech, muszáj leszek még ide visszajönni :)

A parton a felhők ellenére is vannak, legalább nem kell naptej :)

Itt az ideje felavatni az új vízicipőmet.. egyelőre csak a homokban

Az ott a lezárt móló :(
Végül elhagytam Nápolyt és tovább indultam Velence felé. Jó, mi? :D Volt már vagy délután 4 óra, így kezdtem éhes lenni... főleg mikor megpillantottam az egyik kedvenc helyemet (kivételesen nem Olive Garden, ami egy másik kedvenc). Éljen a Cheesecake Factory. Mondjuk nagyon gáz vagyok, mert odáig még nem jutottam el, hogy a cheesecake-et is megkóstoljam egyszer végre, mindig úgy telezabbantom magam, hogy már a fenének sem kell, még elvitelre sem. Na de majd egyszer. Addig is a változatosság kedvéért végre megint ettem egy kis carbonara spagettit, mi mást. Erről jut eszembe. Mindig carbonara spagettire vágyom mikor végre elhagyom a carbonara spagettit nem ismerő kis szigetemet... de ez a tény megdőlt, ugyanis a napokban kiderült (na meg le is tesztelődött persze), hogy Key Westen is fellelhető a már bevésődött tésztaféleség, ráadásul egy olyan étteremben, ahol egy ismerősöm dolgozik. Sőt ő készíti. Mondjuk shrimpes verziót próbáltam (persze lehet másmilyet is kérni), de egész jó volt. Persze ez nem jelenti azt, hogy már ki sem fogok mozdulni a szigetről, ha itt is kapható carbonara :))

Sajttorta gyár

Epres limonádé

Mindenhol vannak akik a bárpultnál szeretnek falatozni
és közben a pultossal csevegni

És a nyami

Teli gyomorral gurulni is könnyebb :)

Igazi pesti lány lévén furcsán néztem a fekete, barna illetve bézs
legelésző teheneket... ezek nem foltosak kellene hogy legyenek?
Vagy itt így készül a kakaó meg a tej külön? :D

Aztán jöttek a felhők... mármint még több, mint addig volt

Aztán zuhogott, mint a fene, éljen a trópusi nyár

De milyen szépet hagyott maga után! :)
Végül megérkeztem Venice-be, ahol nem időztem túl sokáig. Naples után nem nagy szám, vagy csak én sokalltam be. Hasonló, csak szegényesebb, semmi extra. Szóval kicsi körbekocsika, majd irány tovább a már előre kitalált újabb úticél felé. Naplemente nézés az ún. pink beachen. A baj csak az, hogy a felhők miatt várhatóan picit sem lesz rózsaszín, hisz naplemente sem lesz. Amúgy azért pink (bár a hűséges olvasóim talán emlékeznek, hisz persze hogy már ott is jártam), mert a homok szép fehér és mikor a lemenő nap pirosas fénye rávetül, rózsaszínűnek tűnik annak, aki amúgy is rózsaszínben látja a világot. Persze én is láttam anno. Na most nem. De legközelebb már megint úgy lesz, ígérem ;o)

Venice bejárata

És tényleg

Ezt az egy házat fényképeztem. Na meg a medencét.
Mondjuk elfogadnám :)
Tipikus amúgy... a ház nincs körbekerítve, bezzeg a medence
az aligátorok miatt igen :D

Nehogy már ne fényképezzek kocsi segget :D

Na itt már várnak rám :)

Kilátás az emeleti wc-ből :) Jó lesz ez
Erről jut eszembe. A WC-nél sorban állva hamar lebuktattam magam, hogy európai vagyok. Ugyanis én queue-ban álltam és nem line-ban :D Persze lehet, hogy ez csak szakmai ártalom. De a lényeg, hogy legalább jól elbeszélgettem a egy helyi nővel a line-ban amíg várakoztunk a queue-ban :D

Amúgy is annyiszor van, hogy az akcentusom miatt vagy orosznak gondolnak, vagy rögtön azt mondják hogy Kelet-Európából jöttem. Hát még amikor a british english és az amcsi english különbözőségéből tényleg egyértelművé válik. Van akinek sikerül ezt levetkőznie és átnevelődnie, de én úgy érzem, az akcentusom egyáltalán nem javul, van aki még mindig csak néz, hogy vajon mit mondhatok (mondjuk rájuk általában én is pont úgy pislogok :D)

Bejárat a beachre

Köszönöm a lufikat, de nem kellett volna nagy felhajtás :)

Szóval ez itt a híres pink beach, ami most inkább blue

De jó is lenne...

Ameddig csak a szem ellát (főleg az enyém :D)

Közelről finom, puha és fehér...
ezért szebb és főleg természetes a Mexikói-öböl oldala Floridának

Mondjuk hülyék itt is vannak

Ők meg addig etetik a sirályokat,
amíg cserébe azok le nem szarják őket magasról :D

Sárkányeregetés ülő helyzetben... éljen a lustaság :)

Nincs szükség életmentőre, ilyen környezetben mindenki élni akar :))

Felhőse is szép

 Ő is csak bóklászik

Nah, akkor irány a víz

Lehet pacsálni :)

Sehol senki

Vagy mégis

Mehet a falra bekeretezve
A part szélén víz, aztán egy kis homokdűne a kellemes sétáláshoz,
majd újra víz (ha látszik egyáltalán)

Mindenki megy valahova

Kagylók is voltak persze

Na meg én is ott voltam ám

De ezek érdekesebbek

Haza is jöttek velem :)

Lehet már uncsi a táj, de én nem tudtam betelni vele

De aztán csak kimásztam a vízből
 
Hopp egy panoráma kép

Ők jönnek, én megyek. Éljen a blue beach! :)

Távolodom a parttól, újra van növényzet

Mindenkinek ajánlom, aki erre jár!

Egy kis zenei aláfestés
Aztán elrobogtam, már igencsak késő volt és a szállásom meg még odébb. De maradtam kis utakon, mégiscsak hangulatosabb. Aztán egy nagy alvás után jött is a másnap. De ezt már csak más nap :)


1 megjegyzés:

  1. Én sem tudok betelni a tengerrel, mint ahogy a balatonnal, a patakokkal és a vízesésekkel se!
    Várom a következő vízpartot! :)
    Margit

    VálaszTörlés