2015. március 14., szombat

Miami nosztalgia

Ahogy ígértem, ismét útra keltem. Első célpont Miami, ott töltöttem egy éjszakát, majd tovább robogtam a kicsit északabbra lévő Fort Lauderdale-be, ott találkoztam a még tavaly megismert magyar sráccal, vele mentünk össze-vissza, végül másnap egy nagy találkozás után (aki tudja facebookról az tudja, aki nem, az még izgulhat a következő blogig) visszaindultam Key Westre. Na ezeket a napokat fogom most - na meg legközelebb - elmesélni.

Autóbérlésre a reptéren van lehetőség, odáig viszont valahogy el kell jutni. Lehetne bringával, de a kisbőrönd meg a bringa párosítás nem a legnyerőbb. Szóval maradt a busz.

Buszmegállóban álldogálva.
Abban a kis utcában lakom amúgy a fa után

Ez pedig a buszmegálló. Semmi cicoma
A kocsit hamar átvettem, kezdődhetett a robogás. Persze közben szokásos fényképezgetések, telefon-nyomkodás, stb. Mit csináljak ha csak egy út van előre, nincs nagy feladat a vezetéssel sem, de persze azért élvezem a kocsikázást továbbra is.

Vajon lesz egyszer olyan, hogy nem fényképezek
mikor itt járok? :)

Híd előttem híd utánam

Ritának szeretettel

Este fél 8, 81 F (27 C) és dübörög a Tankcsapda

Aztán megérkeztem Miamiba.
Mindig lenyűgöz

Lehet, hogy mindig ugyanazt fényképezem,
akkor bocsi :)

American Airlines Arena
Let's Go Heat!

De nem álltam meg Miamiban (pedig a szállásom ott volt),
robogtam át a hídon.
Fejem felett az ingyenes metró

Irány Miami Beach

Collins Ave, bringás rendőrök, jó újra itt
Aztán leparkoltam és sétálni mentem. Nosztalgiáztam. Jó volt újra azokon a helyeken járni, ahol naponta bóklásztam. Teljesen más, mint Key West. Jó odamenni, de jó visszajönni is.

Lincoln road - sétálóutca,
kajáldák és Starbucks-ok otthona

Park a Lincoln Road mellett
Mindig volt ingyenes kültéri filmvetítés, de a fél év alatt egyszer sem jutottam el oda. Na bezzeg most belecsöppentem. Pechemre pont a Gyűrűk urát adták (vagy valami olyasmit :D), szóval nem álldigáltam ott sokáig, sőt a fűbe sem heveredtem le ahogy mások. Főleg mert az eső elkezdett cseperészni, persze csak épphogy, szóval kutyát nem érdekelte.

Filmvetítés

Szóval abból a manóból gondoltam, hogy mi ez
(de lehet szidni mert nem szeretem :)

Ez is Miami Beach... de legalább nem fázik meg

A buszmegálló, ahol majdnem rengeteget álldigáltam
a buszra várva

És a táska amit anno megvettem, hazavittem,
majd nem hoztam vissza.
Majdnem vettem egy újat, de mégsem.

Miami Beach Coca Cola verzió

OMG... kibírtam, nem vettem :D

Ott is alszik valaki a padon, bár lehet csak a buszra vár
(kár, hogy ott nincs is megálló :D)

Ezt nyomkodtuk és tanultuk az osztálytársakkal,
hogy kell kimondani a Wait-et :)

Ocean Drive

A reggeli kávéim helyszíne az óceánpart közelében

És a rendőrök is a Starbucksban üldögélnek persze

Megyek lefelé a partra

És igen. Reggelente suli előtt itt néztem meg,
megvan-e még az óceán és épp milyen színű

Mielőtt elhagytam Miamit kisétáltam ide...
és most újra... furcsa érzés volt újra ott lenni...
hüpp-hüpp

Na nagynehezen visszamásztam a partról

És megnéztem magamnak a volt sulimat

A végtelen hosszú Collins Avenue
Aztán lejárt a parkolójegyem, meg különben is már rég éjszaka volt, szóval visszaindultam Miamiba és megkerestem a szállodámat. A parkolás körülményes volt, de aztán másnap kora hajnalban csak lefeküdtem végre aludni, hogy nem sokkal később újabb élmények várjanak rám.

Egyik kedvenc épület, ami pedig belelóg,
az az ingyenes kismetró síne

Ugyanez pedig már a szállodai ablakomból :)

És szintén ugyanez, csak már reggel az ablakból

Ez is a kilátás.
Kár, hogy egyáltalán nem volt időm kiélvezni ezt a jó kis helyet

Ez már a folyosó ablakból van

Medence is volt a folyóparton.
Szuper, de kinek van erre ideje? :)

Reggelizőhelyiségből a kilátás

A reggeli persze borzalmas volt

Volt egy nappalim is. Frankó, de minek?! :)

Na meg egy nagy hálóm. Aludhattam volna többet is
Aztán útrakeltem, elindultam a sok-sok-sok sávos autópályán és meg sem álltam Fort Lauderdale-ig (azaz még egy kicsit tovább).

Két gyors sáv annak aki fizet és vagy 5-6 annak aki ingyen ráér :)

És megérkeztem :))
Az aznapi történéseket már csak legközelebb, nehogy már 3 napot elmeséljek egyszerre, aztán miről fogok írni később?! :) Szóval kitartás!

:))

1 megjegyzés:

  1. Most én is nosztalgiázni fogok, visszanézem a közös csavargásaink fényképeit. Köszi, hogy részese lehettem. Puszi: anyu.

    VálaszTörlés