Kagylózok

Szóval elindultam nyugatra. Na nem Amerika nyugati oldalára, csak Floridáéra. Bár az időjárás alkalmazások próbáltak lebeszélni, nem sikerült nekik, nehogy már megijedjek egy kis esőtől. És milyen jó, hogy nem tettem.

Az utam az Everglades-en át vezetett, de nem álltam meg egy aligátornál sem, csak robogtam tovább. Pár óra volt az út, Miamiból kifelé meg odáat egy-két városban dugó is akadt, de semmi sem tudott eltéríteni, egyszerűen élveztem, hogy újra kocsiban ülök. Tényleg hiányzott már a vezetés, bár bringázni is jó móka, de a kettő felváltva az igazi.

Persze az út során találkoztam érdekes látnivalókkal, valahogy rááll a szemem olyan dolgokra is, amit mások szerintem észre sem vesznek.

Most ez jön vagy megy?

Sajnos megy és véletlenül sem tudom lecsatlakoztatni menet közben

A néninek ugyanolyan állatmintás felsője van,
mint az üléshuzat a hátsó ülésen. Mi van???
A Minnie egér már csak extra ráadás :)

Az Everglades azért itt-ott elég kihaltnak mondható

Szemfüleseknek elárulom, hogy csak épphogy vagyok a sebességhatár felett.
Idekint ezt is megtanultam, csak néha esem túlzásokba,
nem úgy, mint anno otthon

De hol vannak a kátyúk? :)

Itt már van némi növényzet is újra

Nem ám őzikék vagy tehenek,
itt párducok rohangálnak keresztbe az úton :))

Igen, ez egy posta. A semmi közepén!

Menet közben és a fényképeket készítve persze akaratlanul is a blogon járt néha az eszem, és ki is gondoltam, hogy Egy kis Italy vagy valami hasonló címet fogok adni a blognak. Lévén Miamiban megőrültünk egy olasz kajáért, nyugaton pedig a helyi Nápolyba, azaz Naples-be tartottam, stb... épp ezen gondolkoztam, mikor az alábbi éttermet pillantottam meg egy sarkon. Ez már nekem is sok volt, így azért sem ez lett a blog címe, nem hagyom hogy játszadozzanak velem :D

Little Italy étterem

Mondjuk nem értem miért jó, de látványos az biztos

Aztán megint kiszúrtam egy nénit...

...aki éppen egy csinos kis Bömösben furikázott.

Út közben rádiót hallgattam és többször is leadták George Ezra Budapest című számát, ahogy az az alábbi videón is hallható.

Aztán szépen lassan megérkeztem az úticélomhoz, azaz Sanibel Islandre. Akik olvasták a blogomat anno, tudják hogy jártam már itt nem egyszer, de mindig bármikor szívesen visszamegyek. Egy kis szigetnyúlvány, ami csodálatos házakat és partokat tartogat az ide térőknek, na meg még valamit. Azaz sokat. Kagylókat. Főleg hurrikánszezon után, azaz ősszel brutális a kagylók mennyisége és nagysága, de ilyenkor is akad böngészni való bőven. Azért nem bánnám ha egyszer ősszel is visszatérhetnék még.

Van belépő is a szigetre, de mindenképpen megéri behajtani.
Persze egy hídon át :)

Jaja, arra megyek

Egymás mellett sorakoznak a különböző típusú pálmafák

Az időjárás tényleg nem volt túl meggyőző, eléggé felhős volt, néha csepergett is az eső, de azért néha a nap is kisütött. Hideg meg nem volt - még nekem sem - szóval ha ideálisnak nem is volt mondható az idő, hamar elfeledkeztem róla.

Majdnem piros szőnyeggel vártak :)

Van kis ösvény is, ha valaki nem a parton akar bóklászni

Világítótorony, mondjuk nem a szebbek közül

Első látkép. Na ugye :)

És mindenhol kagylók hevertek

Mivel hihetetlenül éhes voltam és tudtam, hogy órákig fogok bóklászni, kezdésnek leültem egy korhadt faágra, elfogyasztottam ezt-azt amit még reggel Miamiban vettem, közben boldogan nézelődtem. Na ez az a hely, ahol az emberek úgy járnak, mint otthon az utcán... a földet nézve. Csak mondjuk itt mosolyognak közben :-P

Ősz (szőlő), nyár (eper) és mondjuk tél (alma)...
és persze a kagylók

Hirtelen hihetetlen dologra bukkantam. Egy tökéletes kagylóra, semmi sérülés, semmi kifogásolható. Ahogy jártam körbe-körbe, sokaknak megakadt rajta a szeme, kérdezték is hogy hol találtam ezt a csodás példányt. Én persze boldogan elárultam, hisz ilyet úgyse találnak már :) Mondjuk egy-két kevésbé tökéletes példányt is tettem mellé, ezek a típusok a móló egyik oldalán tobzódtak, a másikon viszont a pici kagylók voltak, persze halomban. A kis gyümölcsös dobozomat szántam arra, hogy megtöltöm kagylóval és semmi több, mert anno hazavittem egy nagy halommal aztán mi lett velük? Otthon maradtak. Szóval most szabtam egy limitet, de aztán nem is én lennék, ha végülis nem került volna elő még egy kis zacskó is mellé :)

A tökéletes mintapéldány.
Itt még azt hittem :)

Mindenki ezt csinálja :)

Nem mellékesen ezen a faágon üldögéltem,
mellettem pedig egy tengeri csillag "napozott" :)

Felhők.. na és? :)

Lehet, hogy hullagyalázás, de hát olyan szép színes :)

Gyűjtögető életmód :)

Soklábú csillag, bár ha összeadjuk a feleket... :)

Vajon ők is kagylót gyűjteni jöttek?

Ugyanaz a típusú madár, csak az egyik felhúzta magát és felállt a haja :D

Ez már a móló másik oldala... a kis kagylós

És akkor egyszercsak a szívbaj jött rám, mert a kis dobozkámban valami vadul mozogni kezdett, csak úgy csörömpöltek a kagylóim. Ugyanis kiderült, az egyik nem lakatlan. Ráadásul igen, a legszebb :(

Ott figyel egy szem

Aztán egy kis olló vagy mi

Nagyon elgondolkoztam rajta, hogy visszadobom. Aztán azon, hogy valahogy kicsalogatom, piszkálgattam, visszaengedtem a vízbe, játszadoztam vele, de semmi. Én könnyebben hagytam el a hazámat, mint ez a kis izé a kagylómat. Sajnáltam nagyon, de nem volt erőm visszadobni. Szóval inkább gyűjtögettem tovább.

Mindjárt kisüt a nap :)

Jajj, nehogy elcsipegessék előlem a kagylókat

Húha, ilyet falatoztam nemrég. Hogy mertem, azóta sem tudom felfogni :)

Pelikán pajtás itt is akadt

Szép kis gyűjtemény, jobb oldalon a mozgó alkatrésszel

Milyen kis peckesen járkál

Na ő meg megint ijesztget

De csak nem akaródzik kijjebb jönni

Tommy Hilfiger reklám. Ja nem, kagyló-reklám :)

Néha azért kisütött a nap, de így is szép

Nem én döntöttem ki :)

Minden egyben

Megy a gyűjtögetés tovább, még elegánsban is

Aztán egyszercsak megpillantottam egy nagyobb tömeget, hogy valamit nagyon néztek a vízben. Mondjuk van aki továbbra is a kagylókkal volt elfoglalva (ld a földön ülő nőt), de azért gyanús volt, hogy valami csak történik a vízben is, nem csak a parton. 

Na megnézem én is magamnak

Egy ember a vízben áll és sokan nézik

Aztán megláttam. Egy delfin volt, nagyon közel a parthoz

A vízben álló pasi próbálta beljebb terelgetni,
de mindig ki akart "mászni" a partra :)

Összevissza kattintgattam, de elég nehéz kiszámítani mikor és hol jön fel nézelődni. Aztán jött még egy jószág, de egy idő után továbbálltak. Mindenesetre az biztos, hogy a kagyló-mennyországot ennél jobban már nem lehetett volna tovább fokozni, mint hogy még delfinek is megjelennek. Na jó még egy-két manatee és ott végem is lett volna :)

Van egy videóm is a kis aranyosról:

Aztán mindenki szétszéledt és
újra a kagylókat bogarászta

Végül nagy nehezen nekem is el kellett hagynom a terepet. Egyrészt elkezdett cseperegni az eső, meg különben is hosszú út várt még rám visszafelé. Persze azért útközben lőttem még néhány képet.

Igazi amcsi feeling

Autós gyógyszertár. Nehogy már ne :)

Na jó, ez már nem rádió. De egy kis Edda mindig jól jön,
főleg ha fel akarok pörögni és nem elaludni útközben.

Jöhet más felpörgető is azért

Persze néha továbbra is megéhezem. És ha már elhagytam Key Westet és kocsival vagyok, persze hogy jöhet egy kis Olive Garden. Éljenek az olaszok! (Mondtam én, hogy kis Italy lett volna a cím :D)

Alap a csirkés, spenótos, gnocchis fincsiség leves kezdésnek,
hisz ingyen van

Aztán egy kis lazac brokkolival

Végül megérkeztem a "szállásomra", ami az alábbi képen látható. De erről majd legközelebb, mert igencsak mozgalmasra sikerült.

Igen, ez az anyósülés pozíció alvásra felkészülve :)