Két hét alatt felfordult a világ

Tegnap megint költözéssel indult a napom. Mondanám, hogy már kezdem megszokni, ugyanakkor megunni is. Szerencsére most egy időre ez megoldódott, találtam egy helyet ahol most egy ideig héderelni fogok. Na nem ingyen, sőt nem is olcsón, de ezt inkább nem részletezem. Ezzel viszont azt akkor most elárultam, hogy egy kis időt most Key Westen fogok maradni. Mindig is arra vágytam, hogy egy szigeten éljek, imádtam Key Westet az első pillanattól fogva... így mivel most minden körülmény úgy alakul, hát nem állok ellen a kísértésnek és hagyom, hogy bár még csak 2 hete vagyok itt, fenekestül felforgassa az A, B, C, X tervemet is és fejest ugrom. Iszonyat sok minden történt a két hét alatt, mióta itt vagyok, csak kapkodom a fejem és magam sem hiszem néha. Még ki sem gondolok valamit és már megvan. elmesélni is sok lenne, hogy zajlik az élet errefelé.

Az már elég hamar kiderült, hogy sok magyar van itt, de azóta is újabb és újabb magyarokat ismertem meg. És ami a legjobb ebben, hogy az előzetes híresztelések ellenére kedvesek, segítőkészek, sőt. Azt azért hozzáteszem, hogy legtöbbjük eddig vagy határon túli vagy vidéki, de akarom hinni, hogy a fővárosiak is hasonlóan állnak itt az emberhez. Amúgy nem csak a magyarokról, hanem mindenki másról is hihetetlenül pozitív a véleményem. Az egy dolog, hogy csak úgy rám mosolyognak vagy rám köszönnek, de hogy mindenben önzetlenül segíteni próbálnak, az is azt bizonyítja, hogy ez itt egy egészen más világ.

Szóval a tegnap reggelem azzal indult, hogy összepakoltam az amúgy sem igazán szétpakolt hatalmas bőröndjeimet, majd mivel volt egy kis időm addig, míg az egyik magyar lány segített kocsival átköltözködni az új helyemre (sőt azt megtalálni is az ő segítségével sikerült), elsétáltam - ja, még mindig csak sétálok - 3 "közeli" garázsvásárra. Mivel tudtam, hogy az új helyem bútorozatlan, titkon gondoltam csak találok valami fekvőalkalmatosságot egy ilyen helyen. És miért is ne úgy lett volna? Az első helyen, ami konkrétan a szomszéd utcában volt rögtön találtam is egyet, de aztán "elkeseredve" továbbálltam, hisz hogy a fenébe is gondoltam, hogy egy kanapét a hátamra kapok majd és elsétálok vele. A másik két helyen is találtam ezt-azt, amiket nehéz volt ott hagyni, de továbbra is főleg az alvóhelyem megoldásán járt a fejem. Így végül visszasétáltam a hotelbe, ahol megvártam a segítőimet. Megkértem őket, hogy nézzék már meg ők is a kanapét, mit gondolnak hogy tudnám elvinni. Felhívtuk a taxitársaságot, de ők túl méretesnek nyilvánították. Erre még szerencsétlenkedtem ott egyet körbe-körbe, mikor is megszólít egy vadidegen pasi, aki szintén vásárló volt a feleségével együtt, hogy ő szívesen segít, neki van egy platós kocsija odakint. Persze, itt minden második ember ilyen hatalmas autókkal rohangál, de a fene se gondolta, hogy csak így segíteni fog valaki. Pedig úgy volt. Kicipelték és a jó pár utcával arrébb lévő új szállásomra el is fuvarozták. Pénzt persze nem fogadtak el. És ez itt tényleg így megy, én meg csak kapkodom a fejem hitetlenkedve. Amúgy a kanapé 40 dollár volt, azaz 10ezer forint, szóval igencsak jutányosan tettem rá szert.

Aztán bemutatkoztam az új főbérlőmnek, aki a nagy házban lakik néhány egyéb bérlővel együtt, engem pedig bevezetett a vendégházba. Igen, pont olyan, mint a filmeken, hátul a medence mellett van egy saját kis házikóm :)

Hátsó kert, kis medence, kis pezsgőfürdő.
Persze nem igen használják

Ez a nappalim. Meg a bőröndjeim egy része :)

Van galéria is, viszont mivel a létra nincs rögzítve,
így inkább meg sem próbálkozom felmászni

Egyik gardrób.
Itt a szekrények helyett mindenhol ilyenek vannak

Fürdőszoba, félszobányi zuhanyzóval

Ez pedig a hálószobám, kilátással a medencére

És az emlegetett kanapé

Az ott a fő ház, de nem zavarjuk egynást

Íróasztal, na nem mintha kellene :)

Kilátás a hálómból

És mivel ajándék párnák is jártak a kanapéhoz,
az ajándék párnahuzatom sora is megoldódott végre :)

Elkezdtem berendezkedni... lesz ez még jobb is

És végre a bőröndjeim tartalma kezd kipakolódni

Ez áll a garázsban

Kár, hogy ez nincs benne az árban :)

Home sweet home (now :D)

Persze, hogy sétálni mentem a nagy izgalmak után :)

Eladó, mondjuk jó drága (13.500USD)

Biztos valami különlegesség lehet,
nekem fogalmam sincs mi a fene ez :)

Karácsonyi díszítés tengeri csillagokkal :)

Színkavalkád

Még a kocsi is rám kacsintott :)

Kb az egyetlen Pözsi errefelé

A helyi karácsonyfa :)

Az a tető azért durva

Ez egy szoborpark, ahova bekattintottam, majd továbbálltam...
de visszamegyek még valamikor :)

A kikötőben pedig sorakoznak a nagy hajók

Elég karcsú a mentőcsónakok száma :)

Ő egy szép darab

És csak a hajó orrocskája ekkora a kis hajóhoz képest

Disney hajó... itt már a mentőcsónakok száma is megfelelőbb

Na és persze van ott még egy harmadik is hátul

Jóval nagyobb, mint a házikó :)

Már a papagáj is bringázik... nekem is venni kellene egyet

Persze nem véletlenül írom, hisz majdnem meg is tettem. Találtam egy csodaszép álombringa hirdetést, írtam is a fickónak. Aztán hamar kiderült, hogy persze magyar :D Többen is vannak, találkoztam velük... miközben beszélgettünk, ránk köszönt egy magyar lány... mondtam, hogy sokan vagyunk :) A bicikli sajnos nem lett az enyém, mert a rövid lábaimhoz sajnos nem volt megfelelő méretű, de már van ígéretem egy másik darabra más valakitől, azzal is beérem, főleg mert olcsóbb is, mégis jó darab. Szóval lassan a már bokáig lejárt lábaimmal nyeregbe pattanok remélem.

Nem ő a kiszemelt persze, de durván másfélszerú
hosszabb, mint egy normál a háttérben

Ezt csak a gumik miatt :)

Éjjel végre aludtam egy nagyot és tartalmasat, jó volt a tudat, hogy egy ideig biztos helyem van. Kanapén aludni fura, de nem gáz. Aztán délelőtt újra útra keltem. Elmentem egy újabb garázsvásárra, ahol 1 dollárért (most 250 Ft, nemrég még csak 200 volt :D) beújítottam egy kenyérpirítót. Aztán a kenyérpirítóval és a notebookommal a vállamon elmentem a sziget másik végére shoppingolni néhány ruhát, hogy még több cucc legyen nálam. Aztán most visszasétáltam a főutcára, ami már tényleg elég messze van az új lakhelyemtől, hogy beüljek a szokásos Starbucksba blogot írni. Odakint izzasztóan meleg van, így először jól esett, de most már kezd rámfagyni a vizes ruha, szóval jó lesz lassan kisétálni, talán még elcsípem a naplementét. Utána már úgyis kellemesebb az idő odakint - sőt inkább hűvös kardigános -, így kicsit kellemesebb lesz hazacaplatni a cuccaimmal.

Virágos jóreggelt

Vidám és vicces

Ő meg öreg

De elegáns

Ez a nagy cucc kemény 5 dollár... de én beértem a kenyérpirítóval :D

Virágzik a valami (elfelejtettem)

És olyan fán van, amiket mindig is néztem

Jé, ez nagyobb kivitelben is létezik

Ilyen a szimpla változat

Megfagytam, mindjárt lemegy a nap, szóval most nem keresek ideillő képes idézetet, de lehet majd utólag pótolom... megyek melegedni, nem bírom a telet :D