2014. december 11., csütörtök

Óceánba léptem, vizes lett az új cipőm :)

Tegnap utaztam egyet. Felmentem Fort Lauderdale-be (kb 2 városnyira van Miamitól). Amúgy tegnap kimondottan hideg volt, 20 fok, fáztam is rendesen. Aztán mikor kisütött a nap, már elég jó lett, de estére megint lehűlt. Ez a hét most ilyen, valamiért próbál betörni a tél, de szerencsére nem megy neki, mert ma újra melegebb volt már, aminek már jele is van. A fejem már elég piros, a mellkasommal együtt, de ma már a karjaimat is hozzá pirosítottam picit. Talán most már be kellene kennem magam vagy legalább több testrészemet kitenni, hogy ne ilyen foltokban legyek csak rák :)

Közeledik a karácsony, mindenki megőrült :)

Reggeli látkép még az erkélyről.
Minden reggel, pontosabban hajnal ott kezdődik, nem tudok betelni vele :)
Mire odaértem már ebédidő volt, meg különben is főleg azért mentem oda, így a már többször kipróbált jóféle görög étteremben fogyasztottam el jól megérdemelt moussaka-mat (vagy muszakámat). És bár a tzatziki nem illik hozzá, persze hogy azt is kellett enni :)

Aztán jöhetett is a séta, hogy legyen helye a desszertnek :))

Óceánparti sétány Ft Lauderdale-ben.
Hogy miért pont a Sebastiant fényképeztem le, magam sem tudom,
minden sarkon más van kiírva

Ott is van homok és óceán is... na meg tegnap még hullámok is

Játszótér a homokban.
Vonzott a csúszda, de még nem vagyok elég felszabadult, vissza kell ide szoknom még rendesebben :)
Az óceánparton üldögélve és a nap sugarainak minimális melegítését élvezve egyszercsak olyat láttam, amit nem hittem el. Van még hová lazulnom azt hiszem. Vagy inkább mégsem, ez azért már veri az "épp ésszel fel nem fogható" szintet. Egy pasi tangában futkorászott. Ráadásul nem is volt fiatal. Állítólag mindig ott fut, mindig tangában. Hát, biztos jó valamire, de aki látja nem biztos, hogy ezt gondolja :)

No comment

Ja, persze pálmafák is voltak arra

Meg sejtelmes árnyak :)
Mint már beharangoztam, kellett desszert is a bizonyos hab a tortán és még azon egy cseresznye ügy miatt. Ráadásul az alábbi kilátással a kávézó teraszáról:


Az emlegetett cseresznyén a méz pedig az általam elfogyasztott lávatorta volt, bármit is jelent... csokis, brownie-szerű, karamell fagyival... nyami :)


Hát a tegnapi nap ennyi volt, legalábbis fényképek terén, biztos fázott a kezem, hogy elő sem húztam a zsebemből :)

A mai nap természetesen napfelkelte nézéssel kezdődött, aztán viszont a délelőttöt végre pihenéssel töltöttem, ugyanis rájöttem, hogy eddig csak mentem és rohantam, mint akit üldöznek, pedig szabadságon vagyok, mi lenne ha lazítanék egyet. Aztán levezetésként megnéztem jobban a szállodát és környékét, na meg végre az óceánt is közelebbről. Van odalent medence, meg török fürdő, konditerem, miegymás, de valahogy nem hoztak lázba. A homokban sétálás viszont annál inkább, bár iszonyat fárasztó és nehéz, főleg ha küzdeni kell közben az óceán hullámainak kicsapásaival, ami sikeresen beterített néha, pedig nem állt szándékomban ruhában fürdeni :)

Apa, kezdődik :)

Félidő


És újra köztünk :)

Csak úgy ragyog

Na oda fogok lemenni

Csak előtte megnéztem a medencét

És már lent is vagyok
A szálloda aljában luxusabb apartmanok vannak, külön kijárattal, kerttel, miegymás. Viszont most hogy végre lemásztam, megláttam hogy milyen fene jó dolgom van. Csak a szálloda középső részén vannak erkélyek, a többi csak ablakos. Kivételes helyzetben vagyok :)

Ez pedig egy kis sétány a víz és a szálloda között

Ez pedig maga a part

A víz pedig újra és újra ellepi a sétáló részt

Találtam egy bőröndöt a bokorban.
Jó tudni, hogy itt is van egy vip szoba, hátha még rászorulok

Mindig megszólnak a fiú olvasóim,
így most legyen nekik egy fürdőruhás, sétáló, futtában pironkodva lefényképezett nőalak :)

De inkább maradjunk az óceánnál

Meg tudnám szokni ezt a látványt... ja, hogy meg is kell? :D

Sirályok is voltak ám

Meg kisebb valamik

Na meg a kedvenceim... a kis cukik :)
(Ott töpörödik a sirály mögött)

És aztán megint csak víz

Aztán jött egy csónak is, csak hogy ne legyen olyan uncsi :)
A parton nagy szállodák és még drágábbak sorakoztak

Jajj megint egy kép a kis cukiról :D

Hát ez meg egy nagy kutya, várja a telet :)

A parti sétány mellett amúgy mindenhol zuhanyzók sorakoznak

A víz mellett pedig színes életmentő házikók


Szebbnél szebbek

Van egy nagy park, ahol még sütögető helyek is várják az érdeklődőket

Aki pedig elfárad, csak lefekszik a korlátra :)
(Nagyon durva, hogy a régi hihetetlen dolgokat újra és újra látom mégis :)

Ha baj lenne... bár jó messzire kell tudni eldobni :)

Úgy néz ki nincs elég szálloda, folynak az építkezések sorban.
(Néztem egy ideig, hogy összeakadnak-e a daruk :D)

Ha nincs cápa, akkor ez a veszély

De még jó, hogy ők vannak

Hát, ők meg inkább ne lennének
(az egy nagy férfi lábnyom mellette)

A jobb szállodák partjainál kényeztetik a látogatókat

És a lényeg, hogy mindenkire vigyáznak
És akkor ma volt elég óceán, hullám, pálmafa... de talán nem volt elég kocsi. Ezért jöjjön egy szépség a végére:

Nem fiatal a kicsike

Persze színben hozzáillő szörfdeszka alap :)
Na ezzel be is hoztam a lemaradást, bár már nagyon álmos vagyok. Holnap még egy utolsó napfelkelte nézés (legalábbis erről az erkélyről), ugyanis máshova költözöm egy időre. Onnan naplementét fogok nézegetni és kíváncsian várom az eredményt, meg lehet-e különböztetni egy napfelkelte és egy naplemente fényképét egymástól. Az élet nagy kérdései, mi?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése